A whisky gabona erjesztésével, lepárlásával és többnyire, tölgyfahordóban történő érlelésével készült alkoholos ital. 

Az első whisky készítésre utaló írás 1494-ből, Skóciából származik. IV. Jakab skót király jegyzéke szerint Friar John Cor szerzetes 8 hordó malátát kapott a királytól „aqua vitae” (azaz az élet vize) előállítása céljából. Hosszú évek során számos fajta whisky születetett és különböző szempontok alapján csoportosíthatjuk őket. (Például: a cefre összetétele, a lepárlás módja, az érleléshez használt hordók típusa sőt a földrajzi eredet is számít.)

A legismertebb whiskygyártó nemzetek közé tartozik Skócia, Írország, Kanada, USA, de a egyre népszerűbbek a japán vagy egyéb távolkeleti whisky-k is. Sőt Magyarországon is készítettek már whisky-t a Békési Manufaktúrában.

Az ismert nagy régiókból származó whiskyket nem csak az eredetük különbözteti meg, hanem az elkészítési módjuk is más. Továbbá eltérő gabonát használnak a gyártás során, amely whisky-típustól függően lehet árpa, árpamaláta, rozs, rozsmaláta, búza, kukorica vagy ezek keveréke. Egyetlen ismérv közel azonos, az pedig a minimum érlelési idő, amely minimum 3 év egy nap, bár az amerikai whiskey fajták esetében 2 éves érlelés után a termékek palackozhatók és forgalomba hozhatók.

A skót whiskyket legalább kétszer, némely esetben háromszor párolják le. A skóciai látogatásom során (erről itt olvashatsz) megtudtam néhány whisky készítésre vonatkozó "kulisszatitkot", például, hogy a lepárló üstök formája, nagyban befolyásolja a whisky ízét és az sem mindegy, hogy Speyside melyik tiszta, gyorsfolyású patakjának vizét használják.

A Scotch megnevezést kizárólag Skóciában desztillált és legalább három év és egy napig tölgyfa hordóban érlelt whisky viselheti. Az ír whiskey-k esetében háromszoros lepárlást végeznek.

Az amerikai whiskey alaptípusa a grain whisky, összetételében a kukorica és a rozs a meghatározó. Lepárláskor általában nem készítenek 80%-nál nagyobb alkoholtartalmú párlatot és a nem kukorica whiskyt legalább 2 évig érlelik új, belülről elszenesített tölgyfahordóban. A Tennessee whiskey-t a lepárlás után általában cukorjuharból készített faszénen keresztül csepegtetik (szűrik), mielőtt a fahordóban érlelnék.

A kanadai whiskyk selymesebbek és lágyabbak, mint a többi whisky típus, közös jellemzőjük a  rozsmaláta használata, ami könnyebb ízt biztosít az italnak. A jogszabály értelmében kanadai whiskyt Kanadában kell gyártani, erjesztett gabonaszemek felhasználásával és legalább három évig kis fahordókban kell érlelni

Összefoglalva, a világ különböző whiskyjinek (whiskeyjeinek) sajátosságait 6 fő szempont határozza meg:

1. A gabona fajtája
2. A lepárló berendezés fajtája és a lepárlás módszere 
3. A felhasznált víz minősége
4. Az érleléshez használt hordó alapanyaga és minősége
5. Az érlelés időtartama
6. Az érlelés során a whisky / whiskeyvel érintkező levegő minősége

Whisky készítés fő állomásai: